Itthon vagyunk

6.-án éjjel hazaértünk. Elég nehéz visszazökkenni a mindennapokba. Néhány felvétel a felhők feletti repülésről, hiszen ez nekem mindig nagy élmény. A repülés és a felhők csodálata nagyon nagy lelki megnyugvás. Mindig más és más élményt nyújt. Nem lehet megunni, legalábbis én nem unom meg talán soha sem. Ezért is fotózok mindig folyamatosan, bár nem vagyok nagy fotóművész de ez így is szép emlék marad számomra. Gyermekkori vágyam teljesül minden egyes repülés alkalmával. Első kép még lent a kifutópályán, majd mindjárt a felszállás után, féluton és mire már az utolsó 20 - 30 perc amikor már Bp közelébe értünk csak akkor sötétedett be fenn az égen, s lenn a földön>>>fájdalom hazaértünk bár a kivilágított Főváros gyönyörű volt.